Így voltam a Bűbájos gyilkosok (angolul The Pale Horse = A Fakó ló) című epizóddal is. Abban van, hogy
Ez a blog amolyan napló - magamnak is. Azért remélem, ti is élvezettel olvassátok. :)
2013. november 28., csütörtök
Rejtély a szobámban
Így voltam a Bűbájos gyilkosok (angolul The Pale Horse = A Fakó ló) című epizóddal is. Abban van, hogy
2013. november 18., hétfő
Kérlek, maradj!
Hát ami hír még, nem is olyan kicsi…,
hogy ugye a leendő új főnökünk, akiről már írtam, hogy végre megtalálták, de
majd csak januárban kezd, Gabi, ő már most igyekszik jobban megismerni a
csapatot, mind az embereket, mind a feladatokat. Mindenkivel szervezett
négyszemközti találkozót és már amikor Ust-tel, a főnökömmel beszélt, akkor
felmerült, hogy szeretnék, hogy maradjak. A mi négyszemközti beszélgetésünk
szinte már csak erről szólt.
Plusz 6 hónappal indítottak és
Élmények meglepetéssel
Múlt héten
kedden magyarokkal találkoztam,
olyanokkal, akiket nem ismertem még korábban. Úgynevezett Meetup csoportban találtam őket. Van egy ilyen honlap, ahol hasonló
érdeklődésű embereket lehet találni és programokat szervezni nekik illetve
azokon részt venni. Ott kerestem rá londoni magyar csoportra és most
találkoztam velük először. Jót beszélgettünk, megismertem egy-két jó fej vagy érdekes embert. Hát
ha megyek még ilyenre, akkor lesz/lenne ez igazán érdekes.
Amúgy a
coachingos eseményt is ezen az oldalon keresztül találtam. Oda megyek most
kedden is. Egy bestseller könyv írója jön előadást tartani, nagyon kíváncsi
vagyok rá.
Múlt héten
csütörtökre is jutott program,
Templomi barátokkal
Úgy jött ki,
hogy vasárnaponként a templomban sem
csak egy sima istentisztelet volt sosem. Vagy Bibliaóra 2-től, egyszer angolul
vendégelőadóval, vagy Teaszolgálat 4-től 8-9-ig (alanyi jogon és
helyettesítésként is), múlt héten karácsonyi színdarab próba, (amit végül
inkább lemondtam időhiány miatt,) vagy csak egyszerűen a beszélgetés folytatása
egy pub-ban…
Templomi
barátaimmal voltunk egy jó kis buliban
is, ahol az angol és a magyar kultúra keveredett.
Coaching és Éviéknél
Szabadidőmben, vagy mondjuk inkább úgy,
munka után igyekeztem a dolgaimmal törődni, coacholtam is, sőt, voltam egy
coaching-business előadáson is, tök jó volt, de azért a jóból is kijutott.
Ahogy a
szülinapi beszámolómban írtam, (ha még nem olvastátok, ITT találjátok)
A nagy projekt
Túlórázásom utáni héten megint nem volt stresszes, vártuk, hogy végre beinduljanak a nagy
projektek, amik miatt tulajdonképpen felvettek engem újra. Ez azonban kitűnő
alkalom volt arra, hogy alaposan tanulmányozzam a kérdőívet, az Egyesült
Királyságra már felállított elemzést és ezek alapján elkészítsem a sablonjaimat
és az útmutatóimat-csekklistáimat. Kellett is rá ennyi idő, pont a megfelelő
pillanatban végeztem vele. Ez is alkotó
munka volt a javából így
Kaptam, de elvették
Utolsó napi
párpercesem az volt, amelyben leírtam, hogy elkészült a blogom és hogy először,
mióta itt vagyok, túlóráznom kellett – mikor máskor, mint amikor siettem volna
el, hogy meg tudjuk venni az asztalom.
Hát nem csak
az a nap volt túlórás, hanem az a teljes hét. Akkor hétfőn még nem sejtettem,
hogy mekkora meló lesz végül az az ad-hoc projekt, amit megkaptam és hogy
2013. november 15., péntek
Tegnap volt a szülinapom - és 26 órán át tartott :)
A legmeglepőbb az volt, hogy Pedro, a Pedrofon nevű Swing és Rock &Roll banda énekese FB levelet írt. OK, egy időben sokat jártam a bulijaikra, de hol van az már... :) és akkor sem ismertük egymást igazán. Most meg még egy virtuális tortát is kaptam. :)
Azt hiszem, már mosolyogva feküdtem le. :)
Aztán úgy is keltem. Bár
2013. október 31., csütörtök
Szempontok, ha Londonban keresel kiadó szobát
De talán naivságból, talán hitből, talán figyelmetlenségből fakad, hogy néha nagyon nem vagyok jó megfigyelő. Ennek köszönhető néhány kellemetlen meglepetés a szobában-lakásban, ahol élek.
Gyorsan készítettem is egy listát.
Címe: Ha még egyszer lakást keresek Londonban
Van köztük néhány teljesen érthető - bár nem biztos, hogy egyértelmű. Például:
2013. október 28., hétfő
Helyzetjelentés
Hurrikán Angliában
2013. október 15., kedd
Isten nem ver bottal
Hát nem ma volt sürgős befejezni, megcsinálni valamit, ami 1/2 6-kor érkezett be? Dehogynem. Hát azt hiszem, ma visszakaptam a sok "lazsálást". Isten nem ver bottal.
(De azért odaértem a boltba, gyalog, szép helyeken járva, kicsit eltévedve, nem nagyon késve. Már csak szerelni kell...)
2013. október 14., hétfő
Evan visszatért
"- Mi a különbség a magyar és az angol búcsúzkodás között?
- A magyarok távozás nélkül búcsúznak, az angolok búcsúzás nélkül távoznak. :)"
Pár
hete meséltem, hogy voltunk Emily búcsúztató pub-ozáson. Emily egy
intern volt, azaz gyakornok. Ő elment, vissza az egyetemre, jött
helyette másik, Michael. Első munkanapján bejött kedvesen, lelkesen,
körbevezették, bemutatták a csapatban, mindenki örült. Akik munkát adtak
neki, ők is lelkesek és reményteljesek voltak a nap végén. Másnap
azonban Michael beteget jelentett és napokig nem lehetett elérni.
2013. október 9., szerda
London a meglepetések városa
Képzeljétek, hivatalos engedélyem van „semmit csinálni”. :) Azaz nincs mit csináljak munka címszó alatt a munkahelyemen...
Pedig az elmúlt hetekben sem voltam épp a munka hőse, általában nem voltam túl gyors, a napi párperceseket mindig bentről írtam és nem az egy órás ebédidőben, amit szintén mindig maximálisan kihasználtam vagy még inkább túl is ”teljesítettem”. Átnéztem mindent a kutatós csapat intranetes oldalán, az elemzős munkafolyamatokról szóló leírásokat, mindent. De így sem tudtam elég lassú lenni, hogy ne jöjjön el az a pillanat, amikor már nem tudok milyen munkához kapcsolódó dolgot kitalálni magamnak.
Úgyhogy most hivatalos engedélyem van azt csinálni, amit akarok, amíg be nem érkezik valami. Így most imádkozom, hogy az minél később jöjjön, mert viszont ezer és ezer ötletem van arra, hogy mit csinálhatnék ez idő alatt a magam dolgaiból... Például írok nektek. Méghozzá a hétvégéről. (Most jött a hír, hogy amire várunk, csak este ½ 7 körül érkezik. Juhéjj!!! :) )
2013. október 4., péntek
Micsoda nap!
Ezen a tegnapi megbeszélésen egyben azt is bejelentették, hogy Richard, aki jelenleg, ebben az átmeneti állapotban, január óta vezeti a csapatot, itthagy bennünket. :( Ő is jó fej volt, bár mióta visszajöttem, nem volt igazán kapcsolatom vele. Tegnap délután viszont épp volt lehetőségem egy kötetlen beszélgetésre vele. Kiderült, hogy alig várta, hogy itthagyhassa a zeneipart. Úgy tűnik, velem együtt ő sem annyira az iparág, mint inkább a kutatós szakma elkötelezettje. :)
De a nap még nem ért véget.
2013. október 3., csütörtök
Most ment el az Orient Express az ablakunk alatt. :)
2013. október 1., kedd
Ki bámulja a hátamat?
A héten nincs Ust, így nem tud nekem új munkát adni. Amik sürgősek szoktak lenni, az eddig még nem jött be a héten. Amit amolyan pótcselekvésként kaptam, az pedig abból az unatkozós fajtából való.
Eszméletlen, hogy mennyi pótcselekvést vagyok képes ilyenkor tenni.
Például felfedeztem, hogy
2013. szeptember 26., csütörtök
Tökéletes
Ezt írásban jelentette be a közvetlen főnököm, Ust és ennek kapcsán az imént zajlott le az alábbi beszélgetés közte és az egyik kedvenc kollégám, Chris – a csapatban ő is valami vezető – között:
Kaszinóztunk a Picadilly Circus-ön
Kaszinóterem |
2013. szeptember 25., szerda
Magyar a csapatban?
Csütörtökön pedig,
2013. szeptember 23., hétfő
Jó helyen járok?
2013. szeptember 20., péntek
Londonban tényleg mindenki az időjárásról beszél?
Csak az jöhet be ide, akinek kártyája van, vagy akit vár valaki.
Ahhoz a kapuig, amelyik amúgy pont a mi
épületünktől/lépcsőházunktól van a legmesszebb, ahhoz az az út vezet,
amin lakok. Ez egy 2*3 sávos nagy út, de a háztól a telep kapujáig
mindössze kb. 250 métert kell megtennem. Az út már innentől vezet föl
egy felüljáróra a sínek fölött (amik közvetlenül az épületünk mellett
futnak). És hát ez így tökre alkalmas nagy-nagy reklámtáblák
kihelyezésére. De engem
2013. szeptember 19., csütörtök
A legkedveltebb zenei műfaj Magyarországon - Londonból
„Hát azt nem nektek kéne tudni az adatokból?” – gondoltam magamban.
De azért elgondolkoztam
2013. szeptember 18., szerda
Az unalom ellenszere
Ma mérhetetlenül fáradt voltam. Egész nap éreztem a szemem, bár
lehet, hogy nem csak a fáradtság az oka. Úgyhogy megyek is aludni.
Röviden: a mai nap folytatódott az unalom, de munkaidő lejárta előtt egy
órával rájöttem az ellenszerre. Betettem youtube-on a Rebecca musical-t. Hát mindjárt sokkal jobb kedvem lett. :) Megvan a recept. :)
Holnap megyünk pub-ba és casinoba, utána majd írok.
2013. szeptember 17., kedd
Az idő megszépíti az emlékeket
Az idő megszépíti az emlékeket. Hiába
tudtam az eszemmel, hogy
2013. szeptember 14., szombat
Pubozások
Tegnap megint pub-oztunk, ezúttal azon okból, hogy valamilyen nagy UMG-s konferencia miatt - ahova a UK kutatós csapatból csak 2 főnök ment - itt volt Lisa Ausztráliából, aki akkor, amikor én először jöttem ki, akkor töltött itt fél évet, helyettesítve Richard-ot, a jelenlegi főnököt, aki akkor fizetés nélküli szabiját töltötte és utazgatott a világban.
2013. szeptember 12., csütörtök
A lakáskeresés nyűgjei
A lakáskeresés most sokkal nagyobb kihívást állított elém, mint két éve. Legalábbis így éreztem. Bár ha jobban belegondolok, lehet, hogy csak úgy éreztem. Szerettem volna már az első hétvégémen költözni, de csak a másodikon sikerül.
2013. szeptember 5., csütörtök
A második első munkanapomon
Rögtön az első munkanapomon, munka után mentünk "iszogatni". Előtte is mondtak valamit, aznap is kérdezgették, hogy megyek-e, hát persze, hogy nem hagytam ki. :) De igazából fogalmam sem volt, hogy hová megyünk és egyszerűen sehogyan sem tudtam senkitől sem úgy kérdezni, hogy annál többet megtudjak, hogy iszogatni. Az kiderült, hogy Saint Paul katedrális megálló a cél, ami elég messze van a munkahelyünktől, így különösen nem értettem: közelebb nem volt pub??? :))) Végül ők is a térképen keresték, hogy hova is megyünk. Kérdeztem, hogy honnan hallottak róla. Mondják, még sosem hallottak róla korábban. És akkor végre sikerült a helyes kérdést feltennem:
2013. szeptember 3., kedd
(Vissza)Érkezés
A repülőút nagyon jó volt, végre
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)