Ezt a szállást egy általános iskolai osztálytársam szerezte, aki már 7-8 éve kint él és a barátaié ez az ügynökség. Ők is magyarok, így a lakótársaim is magyarok. A legtöbben az ügynökség szobáit csak ideiglenesen használják, hát én biztos, hogy így teszek. Így is terveztem, de miután megláttam, még inkább így gondolom. Még úgy is, hogy fel lettem rá készítve, hogy ne várjak tőle sokat.
Egyrészt nem volt kitakarítva… Erre az volt a válasz, hogy nem tudott bejutni a takarítónő, mert nem adtak neki kulcsot, mert azt hitték, hogy nyitva vannak a szobák…
Mivel elég undorító volt a helyzet, és szerencsére legalább egy porszívót találtam, így azt megoldottam magamnak - bár közben a porszívó olyan sz@rszagot árasztott magából, hogy nem győztem szellőztetni... Mondjuk néha azt gondolom, jobb, hogy láttam úgy is a szobát, mert így nem ülök rá a kis fotelra, mert félek, hogy valami bajom lesz. Lehet, hogy amúgy meg ráülnék és lenne is tőle bajom… Az ágyon volt egy lepedő, azt eltávolítottam, maga az ágy az egész tűrhetően nézett ki, így a saját lepedőmmel mindig ezen ülök, ha itthon vagyok. Áldom az eszem, hogy azt nem tettem ki a bőröndömből csomagolás közben. Pedig gondolkoztam rajta, hogy szükséges-e. Szerencsére a jó kis túrahálózsákom is elhoztam, mert ágynemű az nincs. Mondjuk most épp kb. meztelenül gépelgetek este 10-kor, mert annyira melegem van. De azért hajnalban a nyitott ablak mellett azért fel kell venni a pizsamanadrágot is. :)
