2014. február 10., hétfő

Cambridge-ben jártam



Már amikor először éltem Londonban, már akkor is vágytam legalább egy kicsit megismerni a vidéket. Azt terveztem, hogy elmegyek valami pár napos túrára. Végül jött egy lehetőség, a templomban, Wales-be utaztunk. Nagyon jó volt, örülök, hogy eljuthattam oda és különösen annak, hogy úgy, ahogy. No de a vidéki Anglia így kimaradt. Gondoltam, hogy hát akkor most! Most nem hagyom ki! „Karácsonyi szünetben” kerestem a lehetőségeket, de aztán arra jutottam, jobban megéri egy napos túrákat csinálnom Londonból, saját szervezésben. Ennek az első állomása volt most szombaton Cambridge.

Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni, hogy ez a világ egyik legismertebb egyetem-városa. Az első egyeteme több mint 700 éves, de rövid időn belül több másik is követte. A legújabb viszont alig idősebb, mint én.
Maga a város a Cam folyó partján épült, amely most rendesen árad, elöntve ezzel 1-2 olyan helyet, amelyen máskor sétálhattam volna, adva viszont egy különleges hangulatot a látogatásomnak.

Egyedül vágtam neki az útnak. Szeretek egyedül menni, hisz akkor azt tehetek és akkor, amikor akarok. Azt nézek meg, ami érdekel, arra megyek, amerre visz az ösztönöm, addig állítgatom a fényképezőgépem és a nézőpontom, amíg jól esik. Ezúttal viszont másképp szerették volna az égiek.
A vonaton egy szép arcú lány huppant le velem szemben. Ahogy kiléptünk  az állomás épületéből, hol az egyikünk előzte meg a fényképező másikat, hol a másikunk az egyiket, mígnem úgy félúton a belvárosba leszólított, hogy én is elvesztem-e, mutatva a térképét. Egy kedves ember rögtön a segítségünkre sietett, még inkább erősítve azt az érzést bennünk, hogy "összetartozunk". Így hát onnantól együtt jártuk a várost, fényképeztünk, beszélgettünk, ettünk-ittunk és együtt utaztunk vissza is.


Ő brazil és 3 hétre van Londonban nyelvet tanulni és „nyaralni” (mert hát náluk most van ugye nyár...).  Jól megértettük egymást, sőt, még azt is mondhatom, eléggé hasonlítunk, a városnézési szokásainkon kívül pl. abban is, hogy nem szeretjük a kávét és a csípős kaját.
Így mindenképpen azt mondhatom, hogy jó volt társaságban felfedezni Cambridge városát és talán szereztem egy új barátot is a nagyvilágból.







Ennek a lakóhajónak még kiskertje is van



Megáradt folyó ide, megáradt folyó oda, azért estefelé láttunk egy-két gondolást
A nagyon erős szél sem tántorítja el (és le) a bicikliseket



Cambridge-be már megérkezett a tavasz


Cambridge-i Sóhajok hídja




A bicikli a legnépszerűbb közlekedési eszköz - csakúgy, mint Amsterdamban

Az idő gyönyörű volt a fényképezéshez, amúgy a széltől majd megfagytunk


További képeket erről az elbűvölő kis helyről itt találtok.


Oszd meg a Facebook-on


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése