"- Mi a különbség a magyar és az angol búcsúzkodás között?
- A magyarok távozás nélkül búcsúznak, az angolok búcsúzás nélkül távoznak. :)"
Pár
hete meséltem, hogy voltunk Emily búcsúztató pub-ozáson. Emily egy
intern volt, azaz gyakornok. Ő elment, vissza az egyetemre, jött
helyette másik, Michael. Első munkanapján bejött kedvesen, lelkesen,
körbevezették, bemutatták a csapatban, mindenki örült. Akik munkát adtak
neki, ők is lelkesek és reményteljesek voltak a nap végén. Másnap
azonban Michael beteget jelentett és napokig nem lehetett elérni.
Különösen érdekes volt mindez annak fényében, hogy aznap,
amikor Emily utoljára dolgozott, aznap volt utoljára egy másik intern,
David is. Ő valahogy kevésbé vált részévé a csapatnak, a saját
búcsúpubozására sem jött el, így lett az csak Emily-é. Másnap azért a
búcsúajándékok mindkettőjüknek jártak - volna. David ugyanis 4 óra körül
felállt az asztaltól és elment. "Padtársa" azt hitte, a WC-re, de
azóta sem jött vissza. Mondhatni: angolosan távozott. :)
Ez pedig, a mi kis elemzős csapatunk új tagja, a gyönyörű, fiatal, portugál Mariana érkezésével együtt egy újabb kitűnő ok arra, hogy pub-ba menjünk. A kinézett hely totál tele volt. Ez volt az én szerencsém, mert van nekik egy "vészhelyzetes helyiségük". A szomszédban van a borboltjuk és az alatt néhány boxos kis "szoba". Nyugi volt, csönd, egy jó darabig csak mi. Hallottam mindenkit, jót ettünk, ittunk, beszélgettünk. Egyre jobban ismerem a csapatot - és ismét egyre jobban tudok angolul. Odafelé menet Chris, a kedvenc munkatársam meg is jegyezte, hogy sokkal jobban megy most, mint 1 hónapja. Igazán jó hallani! :)
 |
| The Troubadour - London - itt voltunk |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése